Szervátiusz Jenő díjat kapott a csángó kultúra képviselője

Negyedik alkalommal adták át a Szervátiusz Jenő díjat 2006. november 14-én Budapesten, a Hilton Hotel Anjou termében. Idén Petrás Mária kerámiaművész és Perjés Klára a Magyar Rádió főmunkatársa kapta e rangos elismerést.

– Annak a legtávolabbi és legelhagyottabb magyar néprajzi tájegységnek az első szobrászát tünteti ki 2006-ban Szervátiusz Jenő díjjal az Alapítvány kuratóriuma, melynek népe éppen a két Szervátiusz, Apa és Fiú csángó leányainak, siratóasszonyainak és a Szeret-parti vászonteregető párkáinak a tündöklésében és keserveiben pillanthatott először önmagára – e gondolatokkal kezdte laudációját Banner Zoltán művészettörténész, majd így folytatta: – Petrás Mária a pusztuló magyar közösségi életforma küldötte, s mivel e különös szobrászi képesség az imával, a népdallal, az egyházi gregorián dallamokkal, a mesével és a legendával együtt tör fel belőle, példája visszavezeti képzeletünket abba a reménységgel és szeretettel átszőtt világba, melyben a reggeli keresztvetéstől a déli fohászkodáson át az estéli hálaadásig a nap minden munkáját, feladatát, kötelességét, kínját, és örömét a Boldogasszony nevében és kegyelmével végezte, viselte hordozta mindenki… A csángó falvak imái és énekei öltenek testet szobraiban, melyek aztán újra imádságot és éneket fakasztanak. Banner vázolva a művésznő életútját, rámutatott: – Petrás Mária 1990 óta folyamatosan és aktívan vesz részt a csángó ügyeket szolgáló anyaországi és határon túli szervezetek munkájában. Idestova 170 egyéni kiállításon mutatta be alkotásait.

– Perjés Klára műsoraival a rádión keresztül is közösséget teremt, szellemi és lelki táplálékot nyújt – mondta laudációjában Mádl Dalma, a volt köztársasági elnök felesége. Rámutatott: – A Magyar Rádió főmunkatársa már a kezdetektől járta az országot, elment a legeldugottabb helyszínekre is. Hírt adott „kihalásra ítélt” falvakról, beszélgetett paraszt emberekkel, fizikai munkásokkal és értelmiségiekkel, írókkal, művészekkel egyaránt. Fáradhatatlanul utazik országhatárokon belül és kívül, mert nem országban, hanem nemzetben gondolkodik. Elmegy a határon túl élő magyarokhoz a Felvidékre és Erdélybe, de Csángóföldön is találkozunk vele. Hírt hoz és reményt visz magával.

A díjat Szervátiusz Tibor Kossuth díjas szobrászművész, a díj alapítója adta át az ünnepelteknek.

Frigyesy Ágnes