Szalay Károly

Finnyálkodók


Most, hogy vészesen közeleg a választás, kezdődik a választási kampány, amit más­különben az MSZP négy évvel ezelőtt ab­ba sem hagyott, rájött a baloldalra, mint sza­márra az óbégatás, a menetrendszerű fi-nomkodhatnék. Eszembe juttatva Moliére Les Précieuses ridicules című komédiáját vagyis a Nevetséges előkelősködőket, amit elképesztően ripacs modorban adnak elő a parlamenti cirkuszépületben.

Azt követelik ugyanis a nemzeti, konzerva­tív oldaltól, ne durvítsák már el a kampány hangnemét, óvakodjanak mások gyalázásától, finoman választási hadjáratozzanak. Amiről megint egy komédia jut eszembe, Tartuffe ou L'imposteur, azaz a Képmutató vagy a Csaló. Ez a mű is állandóan rajta van az MSZP repertoárján.

Ők persze nem beszélnek a levegőbe. Példát mutatnak szelídség­ből, és bevetik dr. Kende Pétert, ezt a kifejezetten elbájoló arctípusú egyént. Az ör­dögbe is. Megint az eszembe jut egy anekdo­ta: Szabó Dezső kedvenc körúti éttermében ebédel. Vele szemben egy őskende émelyítő­én gusztustalan szörcsölve hörpöli levesét, szá­ja szegletéből csurgatva mellére a lét, amely et­től az átmeneti üreges tartózkodástól moslék­ként bukkan elő. Szabó Dezső elfordítja a fejét, egy ideig tűri-tűri, majd magához inti a főpincért, és rámutat a delikvensre. - Főúr! Közölje vele: itt emberek is tartózkodnak, nemcsak ő!

Nos, az MSZP magánügye dr. Kende, de ha nyilvános közszemlére téteti, az már a társada­lom jó ízléshez való jogát sérti, s közösség elle­ni merényletként törvénybe ütközik.

Nos, mit nehezményez ez a dr. Kende vi­tustánc és illemtelenség iskolájába járt MSZP? Azt, hogy a nemzeti oldal egyfolytá­ban lekommunistázza és lehazaárulózza. Szi­romvirág lelkűk, belehervad ebbe a durvaság­ba. Különösen a csikorgóan prepotens Újhe­lyi István faiskola-kerülő, az örökösen fölajzott állapotban, izgágán ígérgető Lendvai Ildikó, vagy a szibériai divatöltöny-manöken Horn Gyula. Kommunista és hazaáruló mifelénk szinonima, de engedjék meg, hogy ezúttal csak a kommunistázással foglalkozzam.

Ha társasházunk a kötelező évi lakógyűlé­sét tartja, két utcával odébb vonulunk az MSZP kerületi székházába, amely azelőtt az MSZMP székháza volt s néhány ezer forint használati díjat fizetünk, amit az MSZP, ha akarja, akár a választási kampányra is fordíthat Vagyis a hajdanvolt MSZMP-töl örökölt vagyon az MSZP mai érdekeit szolgálja. Ha ki- nyitjuk a rádiót, a tévét, az MSZMP kreatúrái Bolgár Györgytől Avarig az ÉS túlhabzó fő­szerkesztőhármasától egészen a Heti Hetesig és a sajtóklub egyéb tagjaiig, Farkasházy Tiva­darné Hócipőjéig, és néhány, egyre mélyebb­re süllyedő színészig és volt sportolóig, akik mind az MSZMP örökébe tartozó, vagy utó­lag fölkéredzkedő kommunista és moszkovita genyó maradékaként, volt kommunista ügynökökkel egy húron pendülnek. Miköz­ben ez az MSZMP-hagyaték vadul agitál az MSZP mellett (láttak már olyan szociáldemokrata pártot, amelyet az állampárti diktatúra kreatúrái népszerűsítsenek?), az MSZP til­takozik az ellen, hogy lekommu­nistázzuk őket.

De ez még semmi. Átvették az MSZMP vagyonát, fölhasználják összeköttetéseit, megörökölték a bolsevista szellemű szavazókat, köztük az ötvenhatos szabadságharc vérbefoj­tóit A forradalmat letipró Kádár-Apró-Dögei hóhérhármas leszármazottai benne vannak a hatalomban! És akkor ne kommunistázzunk?

Rákosiék elrabolták az emberek értékeit, földet, erdőt, villát, gyárat, műhelyt, műkincse­ket. Kinek a tulajdonában vannak most ezek? Megörökölte azokat az MSZMP, majd az MSZP tagsága és holdudvara. A lopott vagy rablott érték új tulajdonosát mifelénk orgazdá­nak nevezik. Ami a kommunista fogalomkör­be is belefér ilyenformán.

Ha nem akarják, hogy lekommunistázzuk őket, adják vissza az elrabolt értékeket jogos tulajdonosaiknak, mondjanak le a kommunis­táktól örökölt haszonélvezeti jogokról, költöz­zön vissza Gyurcsány sárvári panellakásába anyósával együtt, szórják ki tagjaik sorából a volt MSZMP-s agitproposokat, erőszakszerve­zetek tagjait, besúgóit, agitátoraikat, médiahié­náikat, és nincstelen szociáldemokrataként kezdjék tiszta lappal pályafutásukat. Felejtsék el a kommunistáktól örökölt módszereket, az inszinuálásokat, a sanda erőszakos cselekede­teket és viselkedjenek népet képviselő, szoci­ális szellemiségű politikusként.

És akkor, erre mérget vehetnek, soha töb­bet nem kommunistázzuk le őket De így? ! Semmi blama, csak a boríték? •