EGY VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON

— A szeghalmi választásról napló. —

1935 március 30, este 8 óra.

Hó borítja az egész mezőt. Hó és hideg. A kocsis prémes téli bekecsben van. Kisgazda, Azt mondja: „Ez is attul van, ez a hó, hogy ojan zivataros a politika".

A papház előtt állunk meg. A református tiszteletes, a politikában már jól ismert nevű Tildy Zoltán, a Független Kisgazdapárt országos alelnöke a képviselőjelölt. Régi barátom. Azért jöttem, hogy az utolsó nyílt választást a helyszínén megnézzem.

A háziasszony melegen fogad: „Az uram beszélt a főispánnal s megmondta neki, hogy maga jön s megkérdezte, lesz-e valami akadálya a szabad mozgásban". Elcsodálkozom: erre nem is gondoltam. „S mit mondott a főispán?" „Azt, hogy természetesen semmi. Nagyon kedves és úri módon beszélt. "

A képviselőjelölt úr nincs itthon: a kerületben jár még most is. Jól érzem magam a hatalmas lelkészi lakásban. Ezek az alföldi nagyközségek jól gondoskodtak annak idején a papjukról.

Pontban nyolc órakor szól a telefon. A szolgabíró beszél s a tiszteletes asszony megdöbbenve válaszolgat. A főbíró azt közli, hogy Móricz Zsigmondnak holnap reggeltől estig nem szabad kilépni a szállásának kapuján, különben kénytelen lenne csendőri őrizetbe venni és ott tartani a választás befejezéséig.

Este 9 óra.

Tildy tiszteletes úr megérkezett. Nagyon elkomorul a friss hírre s hozzáteszi, hogy három községben a bizalmi embereit, akik a választásnál az ő szavazatait ellenőrzik, nem fogadták el, csak ha közjegyzői hitelesítést mutatnak fel az ajánlók aláírásának igazolására. Ő most ez után szaladt s már sikerült is beszerezni a közjegyzőtől a pecsétet. Azt állítja, hogy ez az intézkedés nóvum a választások történetében. Ő csak tudja, mit szoktak kitalálni, de erre nem volt elkészülve. Ő ugyanis szakember, már két választáson bukott meg, de még ezzel a kívánsággal nem találkozott.

Este 10 óra.

Át kell még mennie Vésztőre, a pártkörbe. Mivel mára még nem vagyok internálva, kérem, vigyen magával.

Sötét van a Sárréten. Hold nincs, hideg szél fúj. Az autó öreg ócskavas,

amely kétezer kilométert futott hat község közt az utóbbi napokban. Vésztő végén defekt. A bal hátulsó kerék csavarjai kihullottak s a kerék levált. Ha a kanyarodó miatt nem csendesít a soffőr, akkor a hetven kilométeres gyorsaság mellett szépen kirepültünk volna.

Gyalog megyünk tovább a. több kilométeres hosszú községen.

A pártkör kis falusi ház hátulsó szobája. Tele van emberekkel, akik vígan vannak és győzelmi reményektől kipirul tan mutatnak néhány levelet. A levelek különböző pártvezérekhez szólnak, a képviselőjelölt nevében s aláírásával: minden levél felháborodott hangon van fogalmazva s tartalma az, hogy Tildy Zoltán megvonja bizalmát, mert elárulták őt. Minden levél egyéni dolgokkal teszi valószínűvé a jelölt haragját. A név aláírás pontosan hamisítja az ő betűit.

A magyarok nevetnek rajta. Senki sem ugrott be, mindenki, aki ilyen levelet kapott, behozta a pártirodába.

Azonkívül csomó piszkos kortesnótát mutatnak, amelyekben a jelölt alaposan le van pocskondiázva.

A kisgazdák kitűnő fejű, rendkívül intelligens emberek, öröm köztük lenni.

Másfél órai munka után helyreállították a soffőrrel együtt az autót, s azzal jönnek, hogy ez a defekt egy merénylet következménye: valaki kiszedte a csavarokat, hogy a kocsi felboruljon,

Március 31, reggel fél 8.

A választás reggele.

Kinézek az ablakon. Minden pillanatban autó fut el az utcán.

Jön a harangozó, hogy az ellenpártnak huszonnyolc autója van. Büszkén mondja, hogy egyetlen parasztszekeret sem kaptak, még bérbe sem. Ellenben „nekünk" hetven gazda ajánlotta fel a kocsiját.

Tildy aggódva várja a soffőrjét, aki a beteg autóval az éjjel hazament a szomszéd községbe. Már itt kellene lennie. Kisül, hogy az autót lekapcsolták.

Az utcán lovas- és gyalogcsendőrök cirkálnak. Egy gyalogszázad is van a községben.

— Nem mi ellenünk — mondja egy gazdaember, párttag —, a gazemberek ellen, tehát ellenünk nem jöttek.

Az utcán példás rend. A választók abszolút nyugodtan sétálnak a hosszú és széles úton, melyre ki lehet látni. Mennek az iskolába, a szavazóhelyiségbe.

Fél 9.

Az autó megjött. Igazolta magát.

A képviselőjelölt elmegy a szomszéd faluba, Füzesgyarmatra.

Mi a papi családdal beszélgetünk. A papné, nagyműveltségű és kitűnő előadó, mesél az utóbbi két hét izgalmairól.

A telefon folyton szól. Hol Budapest beszél, hol a szomszéd pártirodák. Mindenütt példás rend. A gazdák oly nyugodtak, mint kell lenniök.

9 óra.

A képviselőjelölt visszajött. Füzesgyarmaton nem engedte kiszállni a csendőrörs az autóból, visszafordította.

Telefon a főszolgabírónak, a csendőrszázados nagyon kedves és udvarias, megígéri, hogy azonnal körtelefont ad le, hogy ilyen dolog ne történjen többet. Tildy elmegy Vésztőre. A család izgalomban van.

10 óra.

Pártvezetők jönnek be és nagyon furcsákat beszélnek. A nagytrafik a községben egy nyugalmazott századosé volt 14 évig. Egy pénteken a százados aláírta Tildy ajánlási ívét, másnap délelőtt nyolc órakor megjelent a kincstári kirendeltség s átvette a trafikot kincstári kezelésbe. A trafikosné elrohant az ellenjelölthöz, aki azt mondta, vissza lehet csinálni, ha kitörli a nevét Tildynél, és nála aláír. A feleség megdöbbenve mondja, hogy az ura katonatiszt, ezt nem teheti meg. „Akkor hozzon nagyságos asszony — mondja az ellenjelölt, — 50 új aláírást s az urát kiengedem. " A katonatiszt ezt sem tette meg s így a nagytrafik tovább is kincstári kezelésben van.

Az uradalmi intézők a gazdasági napszámosoknak azt mondták: „aki Tildyre szavaz, az hétfőn már ne jelentkezzék munkára". Ugyanezt mondta Füzesgyarmaton a jegyző: „aki Tildyre szavaz, az hétfőtől kezdve nem kap közmunkát”.

Szere-száma nincs ezeknek a híreknek.

A nép sűrű sorokban halad a választási helyiség felé.

Jön egy összekötő-ember s jelenti, hogy a szavazás nagyon lassan folyik. Két óra alatt még csak ötven ember szavazott le.

A rend kitűnő.

Fél 11.

A képviselőjelölt megérkezik. Vésztőn is leállították a csendőrök. Nem engedték be a faluba. Kőrösladányba sem mehetett be. A szavazás rendkívül lassan folyik.

12 óra.

Tildy kiment a szavazóhelyiséghez. A csendőrök figyelmeztették, hogy tartózkodjék a lakásán. Egy választási elnök azt izeni neki, hogy „ne császkáljon. Üljön otthon a lakásán".

Telefon a szolgabírónak, s Budapestre. Hiába minden. A képviselőjelöltnek ettől kezdve otthon kell maradnia.

Megebédelünk.

A szavazás rendben folyik.

2 óra.

Egyre többen jönnek, egyre nagyobb aggodalommal. Jelentik, hogy a szavazás úgy folyik, hogy ahol az ellenpártnak van választója, azok azonnal leszavazhatnak. A turnusokat aszerint állítják össze, hogy mennyi szavazó van a hivatalos jelöltre. Már csak ötös turnusokban szavaznak s egy turnus félórát is eltölt, míg megállapítják a „mi" szavazóink személyazonosságát.

- Egy ember szavaz. A bizalmink bemondja: 417. Az elnök rászól: „Azt én állapítom meg” s az l-es számtól végigolvassa az egész névsort 417-ig.

A hivatalos autók állandóan szirénáznak, futnak. Senki sem ül bennük.

—  Egyikben egy kendős nénike volt. Még sose ült autóban. Ügy meg volt hatva, hogy még a két kezét is összetette, mint a templomban.

Az ablakon látom, hogy egy ember magából kikelve rohan.

— Kitűzték a zárórát, — lihegi, — három órára.

— Nem baj. Ott vannak az emberek a gyülekezési helyen?

— Ott vannak. Iszonyú hideg van, de mindenki kitart. Előbb a nőket bocsátották be a férfiak és a törődött aggastyánokat.

—  Senki el ne mozduljon. Aki bent van a hivatalosan kijelölt gyülekezési helyen, a törvény értelmében leszavazhat, akkor is, ha éjfélig tart a szavazás. Senki haza ne menjen ebédelni sem. Majd holnap lehet. Fő, hogy a szavazás rendben
folyik.

3 óra 10 perc.

Hirtelen nagy izgalom az utcán.

—  Szétverték az embereket

Egyszerre nagy fekete tömeg tódul a templom sarkából a járdán. Tanácstalanul állanak. A csendőrök feltűzött szuronnyal állanak és küldik őket.

—  Hatszáz emberünket küldték el, — jelenti egy ember. — Ott állanak reggel nyolc óta, most a csendőrök azt mondták: „Még egy Endrődöt akartok?"

A nép az utcán nem akar eloszlani. Sétálnak. Még nem is csoportosan. Hogy azt ne mondják, hogy „csoportosulás". — Kettesével mennek, a csendőrök kísérik őket. Beavatkozásra nincs semmi alkalom. Sétálnak.

Tildy le van törve. Nem érti ezt a vakmerőséget. A választási elnökök azt mondták: aki bent van a szavazóhelyiségben, az leszavazhat, a többi távozzon.

—  Sitkey váratlanul felállott az elnöki székből három óra után pár perccel s azt mondta: „A szavazásnak vége". Az  ajtóhoz ment, kulccsal bezárta. A kulcsot a zsebébe tette. Az ajtó előtt a két folyosón és a két iskolában tömérdek
nép ácsorog, várja mikor kerül rá a sor. Sitkey azt mondta: „Már nincs több szavazó, valami gyermekek vannak ott".

A jelölt nem ment ki a házból.

—  Nyugalom, nyugalom. Mondjátok meg az embereknek, hogy egy hangos szó ne legyen, hogy a csendőrség bele ne avatkozhasson.

A rend tökéletes.

4 óra.

A nép az utcán. Jönnek a bizalmiak. A jelenlevőket összeírták. A jegyzőkönyv ellen tiltakozást jelentettek be és nem írták alá.

Férfiak kihevülve, kétségbeesve. Vannak akik sírnak. Majdnem mindenkinek könnyel van tele a szeme. Telefon jobbra-balra. Jönnek a telefonüzenetek a többi községből. Mindenütt ugyanez. Két órakor kitűzték a zárórát és háromkor szétverték a szavazókat.

6 óra.

Már sötét van. A nép az utcán. Rend és nyugalom. A kerületi választási biztos fel van háborodva. Kijelentette, hogy mindenért Muzsnay és Sitkey felelős. Bizalmiak küldöttsége megy hozzá. Felveszi a panaszokat és átveszi az összeírtak névsorát a csak ezután írja alá a jegyzőkönyveket. A kerületi biztos derék ember.

7 óra.

Jönnek a vésztőiek. Jönnek a kőrösladányiak, füzesgyarmatiak, kőröstarcsaiak. Mindenütt ugyanaz a panasz és kétségbeesés. Mind ezt mondja:

—   Nálunk csak a nők és öregek szavaztak.
Másik ezt mondja:

—  Akik a fronton voltunk és ha kell, a frontra megyünk, nem szavazhattunk. Az adófizetők nem szavazhattak le.

A kőrösladányiakkal nők is jöttek: hozzák a virágokat, amiket a képviselőjüknek szántak.

8 óra.

Behozzák a választási listákat, összeállítják a végleges szavazatmennyiséget

 A szavazóknak csak hatvan százaléka gyakorolhatta szavazati jogát. 5549-en nem szavazhattak. A Tildy megszámlált emberei közül nem szavazott Szeghalmon 900 szavazó polgár, Vésztőn 77, Füzesgyamaton 200, Kőrösladányban 1000, Kőröstarcsán 366, Bucsatelepen 250, összesen 2793.

Az izgalom óriási. Szörnyű ítéleteket mondanak az emberek.

8 óra 15 perc.

A rádió szól. Mély és halotti csend.

A rádió bejelenti, hogy Szeghalmon Temesváry Imrére szavazott 5301, Tildyre 4553. A kerület megválasztott képviselője Temesváry Imre. Halálos csönd.

MÓRICZ ZSIGMOND