Az MSZP stratégiája.

 

Az alábbiakban egy levelező listáról érkezett levél olvasható, mely rávilágít az MSZP stratégiájára, a választók reakcióira, és a sajtószabadság hiányára, valamint a kereskedelmi médiák befolyásoló tényére.

Véleményem szerint a levélben leírtak akár a következő parlamenti választásokat is meghatározhatják. Aki foglakozik evvel a témával, aki alkalmazza ezeket a módszereket, akinek a kezében van a kereskedelmi média, az a győztes.

„Meggyőzhetetlenek, a hülyeségükben is megingathatatlanok.”

Nézetem szerint ennek egy pszichológiai mechanizmus az oka. A környezetemben több pszichológus és pszichiáter dolgozik, és megkérdeztem tőlük: segítsenek megérteni, mi az oka annak, hogy iskolai végzettségtől függetlenül van ember, aki ha nem is tudja megmagyarázni, de ösztönszerűen érzi, hogy miféle agymosással kívánnak hatni rá a döntései meghozatalában, míg vannak - akár - több diplomás emberek is, akik képtelenek önállóan gondolkodni, saját tapasztalataik alapján mérlegelni és dönteni.

A pszichológusok kivétel nélkül mind ismerik az "agymosás" pszichikai mechanizmusát és eredményét bizonyos személyiségtípusoknál. Nekem a következőképpen magyarázták el: vannak "függő" típusú személyiségek, akiknek kamaszkorukra nem sikerült a szülői hatalomról való teljes érzelmi leválás, ezért ez az embercsoport mindig igazodni fog a feljebbvalóihoz, eltúlzott mértékben tekintélytisztelő, könnyen befolyásolható. Ők pl. kiválóan hipnotizálhatók is. Ezek a - személyiségfejlődésükben megrekedt - emberek a média legkönnyebben elérhető célpontjai. Teljességgel nyitottak az irányításra, sőt el is várják, hogy irányítsák őket. (Persze ezek mélyfolyamatok és az egyénben nem tudatosulnak, legfeljebb rendkívül hosszú terápia után sikerülne, ha sikerülne pszichológiai értelemben is felnőtt személyiséggé formálódniuk.)

Az írott és elektronikus médiában a legfontosabb szerep éppen ezért a pszichológusoké: ők döntik el, hogy egy-egy reklám milyen hosszúságú legyen, ők választják ki az arcokat, megmondják a vágások idejét, a domináló színeket, stb. A pszichológusok kiválóan tudják, hogy milyen technikákkal lehet felkelteni nem létező vágyakat, igényeket. Persze ehhez nagyon fontos az ismétlés. Ezért van az, hogy pl. egy új termék új reklámját unos-untalan ismételgetik. Nem azért teszik ezt, mert szeretnek a gyártók sokat fizetni a reklámidőért, hanem azért mert csak az ismétléssel válik eredményessé a termék birtoklása iránti vágy felkeltése.

Nagyjából ezen eszközökkel célozták meg 1998 és 2002 között a pszichológusok vezényletével a "gyermekded" politikai közönséget a médiák. Minél többet és harsányabban nyomatják, hogy Orbán Viktor antiszemita, Simicska Lajos sikkasztó, a FIDESZ-nél korruptabb párt még nem kormányzott, stb. annál inkább elhiszik ezek a szerencsétlenek, hogy úgy van. A minden emberben tudat alatt működő agresszív ösztönöket hívták életre azzal, hogy meggyűlöltettek velük mindent, ami a FIDESZ-hez kapcsolódik. Ezt a legkönnyebben úgy érhették el, hogy mindenekelőtt Orbán Viktor személyét kellett megutáltatni, a többi - az asszociáció révén - már könnyen ment. Iszonyatos nehéz az embert kibillenteni álláspontjából akkor, amikor érzelmi alapon már meghozott egy döntést. Egy kísérlet ismertetésén keresztül értették meg velem, hogy milyen "énvédő" mechanizmusok lépnek életbe, ha az egyénnek szembesülnie kellene a rossz döntésével.

A kísérletet autó-vásárlókkal végezték. A csoport tagjai saját maguk dönthették el számtalan fajtájú, életkorú, színű, felszereltségű személyautó közül, hogy melyiket vásárolják meg. (A pszichológusok ismerték a felkínált autók életkorát, hibáit, stb.) Használatbavétel után néhány hónappal, amikor összehívták a csoportot és arról kérdezték, hogyan vannak megelégedve a vásárolt autóval: a csoport azon tagjainak 83 %-a is elégedett volt a választásával, akik úgy hitték, hogy vadonatúj autót vásároltak. Amikor megkérdezték tőlük, hogy miért elégedettek, amikor ennyi a kocsival a gond, a legkülönfélébb hárításokat vetettek be. Egyszerűen elnyomták az autó hibáit és csak annak elhanyagolható pozitívumait emelték ki. Pl.: rendkívül egyedi a színe, a légkondicionálás sokkal jobban működik, mint az előző kocsijában, a hátsó ülések sokkal kényelmesebbek, mintha azt a másik autót választotta volna, stb.

Mindössze 10 % volt, aki egyértelműen beismerte, hogy bár új autót vásárolt, de a döntését megbánta, mert valójában egy ócskavas, ami csak bosszúságot okozott neki az állandó javítással és 7 % volt az ingadozók aránya, akik nem bánták meg ugyan a döntésüket, de ha még egy lehetőséget kapnának nem ezt az autót választanák.

A fenti kísérletből egyértelműen levonható a következtetés: az emberek jelentősebbik hányada (a kísérletben 83 %) még egyértelmű helyzetben sem engedi a tudatába, hogy rosszul döntött. Ragaszkodik a rossz döntéséhez, mert ha ezt nem tenné, önmaga előtti kudarcát kellene felvállalnia, ami viszont frusztrációt okoz.

Nos: hála a pszichológusoknak, Ron Werbernek és csapatának, ilyen aljas, mocskos módszerekkel érték el azt a paradoxont, hogy a társadalom perifériáján élő, legkiszolgáltatottabb rétegek juttassák hatalomra és tartsák ott azokat, akik miatt esélyük sem lesz a szélekről beljebb kerülni, szegénységükből kivergődni.

 

 

Fórum >> Politika >>MSZP: az erkölcstelenség határa az ÉG!